Érpatak
Érpataki Modell

Rend a lelke mindennek.
A biztonságos és élhető település kialakításának elvrendszere és módszertana.

Ismerje meg az
Érpataki Modellt!


Eredményeinkre nemcsak országos szinten, de külföldön is felfigyeltek már.


Érpataki Modell hivatalos honlap

Sajtóhírek az
Érpataki Modellről



Költözzön
Érpatakra!
Isten, lélek és szív


Léleképítő videó válogatás

Versek

 Alföldi Géza:
 Csak a gyökér kitartson


 Komjáthy Jenő: Magyar

 Szalézi Szent Ferenc:
 A te kereszted


 Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

 Petőfi Sándor: A nemzethez

 Wass Albert: Üzenet haza

 Komjáthy Jenő: Magyar vagyok

Térkép





Látogatottság számláló Látogatottság
számláló

Nyitólap | Érpatakról nyomtatás

KÖLTÖZZÖN ÖN IS ÉRPATAKRA!

Találjon biztonságos otthonra és egy erős hagyományőrző közösségre az érpataki mintatelepülésen!

Amennyiben Ön és Családtagjai olyan építő szándékú állampolgárok, akik igyekeznek hasznos tagjaivá válni az adott közösségnek és a megélhetésüket nem az ügyeskedésre, nem a seftelésre, nem a bűnözésre és nem a segélyvárásra,hanem kizárólag a tisztességes munkavégzésre kívánják alapozni, akkor Ön a mi leendő barátunk.

Amennyiben Ön az elszakított területek állampolgára és magyar állampolgárságot szeretne, kérjük jusson hozzá Érpatakon, csatlakozzon az Érpatakon Letelepedett Külhoni Magyarok Baráti Köréhez!

  

 

Néhány érdekesség községünkről.

Érpatak a Közép-Nyírségben, Nyíregyházától déli irányban mintegy 25 km távolságra Debrecentől pedig 35 km-re található település. A 4-es főútról Újfehértónál a Nagykálló felé leágazó úton közelíthető meg.
A falu határában található a környező települések külterületeiről a belvizeket összegyűjti, 18,9 ha felületú, Csűrő-réti víztárolónak nevezett földterület, melyet később halastó létesítése által kíván a település hasznosítani. A település szerkezetére jellemző, hogy a központi része egy nagyobb településrészből áll, külterületi részét pedig tanyák, a Zsindelyes-tanya és az Újtag tanya képezik.

Történelem

A község a temetőben talált leletek alapján már a honfoglalás korában lakott településként létezett. A honfoglalás kori temető rész feltárását 2008 második felére tervezik. Írott forrásokban a XIII. század végén tűnt fel első ízben a település.
A falut 1280-ban a Gut-Keled nembeli István bán fia, Pál birtokaként jelölik.1307-ben, illetve 1329. októberében (Hwgey, Hugey alakban) oklevelek említik, de szerepel a pápai tizedjegyzékben (1332-1337) is. E név elavult szavunk, jelentése ugyanazon korból, a königsbergi töredék alapján adatolva (ahol Szűz Máriáról írják: "tengereknek fényes hugya") "csillag" volt, melyet félreértelmezve a századelőn, 1908-ban hivatalosan módosítottak Érpatakra - a település határában eredő forrásvízről véve az új elnevezést.

1332-35 között a Szent György tiszteletére szentelt egyházának András nevű papjáról maradt fenn írásos említés.
A következő évtizedekben a Balogh-Semjén nemzetség tagjai birtokolták, később a Gut-Keled család visszaszerezte, így a XIV. századtól az e nemzetségből származó, a közeli Butkáról (ma Butykatanya) elnevezett család tulajdonában volt. A XVII. Század végén Butkai Anna kezével együtt Dessewffy Ferenc kapta meg.
A XVI-XVII. században mások is szereztek a faluban részbirtokot. A tulajdonosok között a legjelentősebb a Lónyay család volt. Egy 1566-ban kelt dézsmajegyzék tanúsága szerint kb. 150 lakosa lehetett, de a XVII. században jórészt legeltetésre és szántóföldként hasznosították.
A XVIII. században legnagyobb birtokosa Dessewffy Tamás kezdte benépesíteni a pusztát zempléni birtokáról áttelepített görög katolikus, kárpátorosz és szlovén jobbágyokkal. A görög katolikus templomok felmérése során 1786-ban egy régi, romos kis fatemplomot és egy fából épített kétszobás parókiát találtak itt. A XX. század elején már egy görög katolikus és egy evangélikus temploma működött. Földbirtokosai a Dessewffyek, Irinyi Csaba és Érpataki Úrbéresek voltak.

Építészeti, kultúrális emlékek

A XVII. században újratelepített, szabálytalan alaprajzú, többutcás falu hosszú, kanyargós főutcájába már a század elején több kisebb-nagyobb utca torkollott. Legrégibb része a volt templomsor.
A község két görögkatolikus templomépülettel és egy református egyház használatában lévő evangélikus templommal büszkélkedhet, ami a település lélekszámához mérten ritkaságnak számít. A Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye lelkészségeinek 1709. évi katalógusa szerint Hugyalj (később Érpatak) lélekszáma 570 fő. A XX. század közepén 1899 fő és 920 római rítusú katolikus.

A Kistemplom a "kis" jelzőt a "nagy" templom szentelése után kapta. A méltatlanul figyelmen kívül hagyott templom országszerte kuriózumnak számító jellemzőkkel bír. Ilyen a dombra építés, aminek szerepe, hogy messziről lássák, tájékozódási pont legyen. Magasba emelése az építők szándékán kívül is hangsúlyozza létrejöttét, ugyanis nem földbirtokos vagy uradalom építtette, hanem a közösség egységes akarata.
Építésének időpontja a legkorábbi iratokban sincs feltüntetve. Téglaépület zsindelytetővel, amit később, szükségszerűen lemezre cseréltek. Egy 1908-as összeírás szerint hagyományos stílusú ikonosztáza volt – román (ami jelenthette a mester nemzetiségét, de származási helyét is). Később az akkori ikonosztáz kicserélődött római katolikus hatásúra.
Kuriózumnak számít még a „könyöklőállvány”, ami a hagyományos keleti típusú templomokra jellemző. Itt mégis fennmaradt, bár a római hatás értelmében ezt is kicserélték padokra. A könyöklők átkerültek a Nagytemplomba. Magyarországon sehol sem maradtak meg az ilyen típusú pihenőalkalmatosságok. A templom toronnyal hagyományosan nem rendelkezik, fa harangláb áll előtte. A templom bejáratánál a homlokzaton a Szűzanya freskója van, ami valószínűleg egy másik ikonra van ráfestve, tekintve az abszolút keleti hagyományú templom nyugati jellegű Szűzanya-freskóját.

A Nagytemplommal 1949-től rendelkezik az egyház, ugyanis a növekvő lélekszám indokolja nagyobb belterületű templom szükségességét. A magtárból templommá szentelt épület ikonosztázát Pikó László 1982-83-ban, majd 1998-ban festette. Tatarozása, festése 1992-ben történt. Tornyát 1996-ban emelték.
Jelenleg mindkét épületben tartanak szertartásokat, bár a hangsúly a Kistemplomról átkerült a Nagytemplomra, aminek következménye az előbbi elhanyagoltsága.

Emlékhelyei

1991-ben az I. és a II. világháború, valamint a sztálinizmus áldozatainak emlékére az Érpataki Temető ravatalozója mellett emlékművet állítottak. Az emléktáblán az I. világháborúban hatvan, a II. világháborúban 44 név jelzi a hősi halottak számát és a hősi halált halt polgári áldozatokról történő megemlékezést.

2006-ban az 1956-os forradalom emlékére új művel gyarapodott a település Mindszenti József hercegprímás mellszobrával, amely Balog Géza szobrászművész alkotása. Az ő nevéhez kötődik a polgármesteri hivatal dísztermében található Árpád fejedelem dombormű, valamint a 2008 2. felében a közösségi házban felállítandó Wass Albert dombormű is.

Szociológiai jellemzők, infrastruktúra, gazdaság

Érpatak lakosságának száma a közelmúltban lassú emelkedésbe kezdett és a trianon által elszakított országrészekről (elsősorban Kárpátalja és Erdély) történő beköltözések egyértelmű tendenciát mutatnak.
A község orvosi rendelővel ellátott, egy fő háziorvos áll a betegek rendelkezésére. Az állatorvosi szolgálat biztosított. Az 50 férőhelyes napközi otthonos népi hagyományokat őrző óvoda gyermeklétszáma 60 fő. Az oktatásnak és művelődésnek a tornacsarnokkal ellátott új általános iskola ad otthont, ahol a hatezer darab könyvvel rendelkező könyvtár és olvasószoba is található. Szabadidő hasznos eltöltését segíti a kisrét területén található futballpályával ellátott szabadidő park és jóléti tó, valamint a „Nyomás” területén elhelyezkedő sportpálya és a 2005 év végén felújított sportöltöző, mely a Községi Sport Egyesület használatában van. További egyesületek, civil kezdeményezések működnek még közösségépítő szándékkal a településen: Érpatak Község Tüzoltó Egyesülete, Érpatak Község Polgárőr Egyesülete, Érpataki Fiatalok Ifjúsági Szervezete, Érpataki Nőszövetség, Érpataki Gazdakör, Nyugdíjas Klub, Benefícium Szeretetszolgálat, és a Nap Szíve Lovagrend.
A lakosság közérzetének javítását szolgálja a helyben történő postai ügyintézés, a tanyagondnoki szolgálat, a gyermekjóléti szolgálat, a 24 órás rendőri jelenlétet biztosító 5 fős helyi kmb-s szolgálat, valamint az önkormányzat „segély helyetti (köz)munka programja”, mely által az önkormányzat közel 40 ha-os erdője, a település utcái és közterületei folyamatosan megtisztulnak és megújulnak.
Kulturális téren előrelépés tapasztalható A Lombhullató Falunapok, valamint a Kistérségi Ifjúsági és Sporttalálkozók 2005 óta minden évben történő megszervezésével, valamint a nemzeti ünnepek település szinten történő megtartása által. Ez évben kerül átadásra a Wass Albert Közösségi Ház, melyben amatőr művészeti csoportok (Érpataki Asszonykórus) és klubok, valamint civil szervezetek működését biztosítják, író-olvasó találkozók és előadások megtartása nyílik majd lehetőség, s itt működik a teleház is.

Érpatak 25 utcájában 597 lakóház található. A település az elmúlt években sokat modernizálódott. A lakások vezetékes ivóvízzel és vezetékes gázzal ellátottak. A szennyvíz kezelése, és a csatornázás tervezése folyamatban van.
A lakosság életkörülményei megfelelőek, bár az elmúlt évek gazdasági nehézségei itt is éreztetik hatásukat. A községben a szolgáltató tevékenység mutat emelkedő tendenciát.
Az utóbbi évek fejlődését nagymértékben segítették elő az Európai Uniós pályázati forrásokból megvalósított beruházások: Járdaépítés a Széchényi , Szabadság , Köztársaság és Kölcsey utcákon; Útfelújítás a Mező I. úton; Tanyagondnoki gépjárműbeszerzés; Teleház felújítás. Hulladékgyűjtő edények beszerzése minden lakáshoz.

A lakosság háromnegyed része földművelésből és állattenyésztésből (szarvasmarha, juh) él. Jellemző növénykultúra a dohány, a napraforgó, a paradicsom és az uborka.

Turisztikai kínálat

Érpatakon 1984-ben alapították azt a családi vállalkozást, ahol megépítettek egy klasszikus kisüsti technológiát alkalmazó lepárló berendezést. Ez a cég a Kaiser 2000 Kft. (Székhelye:4245 Érpatak, Zsindelyes tanya 1.), melynek pálinkafőzdéje az érpataki Zsindelyes tanyán található, ami a földrajzi elhelyezkedéséről kapta a Zsindelyes Pálinkafőzde nevet. Termékei a Zsindelyes márkanév alatt mára már országos és nemzetközi hírű ismertségre tettek szert. 2008 júniusában új turisztikai szolgáltatás került bevezetésre: Pálinka- és gasztronómiai különlegességek kóstolására nyílt lehetőség egy népi hagyományokat őrző és felejthetetlen élményt nyújtó környezetben az érpataki Zsindelyes Kóstolóházban.
A pálinkafőzde elnevezése utal a településrészre, ahol a pálinkafőző található és a Szatmár, Bereg tájegységekre jellemző tetőfedési hagyományokra is, ezáltal hangsúlyozva a tradicionális pálinkafőzés jellegét.

AVOP-LEADER fejlesztési projektjeink

Érpatak közösségi életét gazdagították az alábbi programokhoz nyújtott AVOP-LEADER támogatások:
- Érpatak a hagyományteremtés szolgálatában
- A község köztéri információhordozóinak megújítása, kandeláberek beszerzése
- Mezőgazdaság úton-útfélen
- Civilek összefogása a kistérségi bűnmegelőzésért

Folyamatosan frissülő, aktuális információk Érpatakról és az Érpataki Modellről
 


harcosiskola
Bohos ostor
Keresés a helyi hírek között


2017. szeptember 24.
Kedves Gellért!
Boldog névnapot kívánunk.
Időjárás - hőtérkép

időjárás

Hőtérkép
forrás: idokep.hu

Közhasznű oldalak

Nagykállói Kistérség

Magyarország.hu

Regionális Államigazg. Hivatal

Belügyminisztérium

Egyéb közlemények


Tájékoztatás a 2011 évi adóról

Kereskedelmi tevékenységek nyilvántartása


Európai Mezőgazgdasági Vidékfejlesztési Alap.
A vidéki területekbe beruházó Európa

Érpatakot a Magyar Élelmiszerbank Egyesület támogatja